Sáp a korábbi évszázadokban Saáp néven ismert kis sárréti község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban. A Váradi Regestrum 1217-ben említi első alkalommal írásban. A település temetőjének egyik sajátossága az általunk eddig sehol sem tapasztalt sírforma, amit a sírra telepített örökzöld(ek) nyírásával, gondozásával érnek el.

Az 1911-ben készült településtérképen a lakott terület északi részéhez közel - a település nagyságához viszonyítva szokatlan méretű - temetőt láthatunk (ev. ref. temető), amihez annak északi részén közös telekhatárú külön kijelölt izraelita temető csatlakozott. Sajnos ezen temetőknek ma írásos anyaga (pl. temetőkataszter) nem lelhető fel. A ma használatban levő temetőt köztemetőként használják, arról döntő módon a település önkormányzata igyekszik gondoskodni.

sap sirok

Fotó: szerző

A helyben temetettekre nézve forrásanyagként a református egyház anyakönyvei jelenthetnek támpontot, bár az egyházi iratanyag hányattatott sorsú volt, ahogy arról 1944. december 26-án Topa Dezső igazgató-tanító beszámolt több más egyházat ért kellemetlenség mellett:

„… súlyosabb kárt szenvedett azonban egyházi irattárunk. Minden darab irat, okmány szétszóratott, feltüzeltetett vagy az udvarra kiszóratott, ahol az (eső) szétáztatta, vagy a földbe taposódott. Egyházi anyakönyveink közül hat kötetet Hajdúszovátról mentettünk haza. A többiről nem tudjuk, vajjon menekülő lelkipásztorunk nem vitte-e magával?” Szerencsére azonban napjainkra az anyakönyvek nagy becsben vannak. Nagyban segíthetik a település történetének nyomon követését. Topa Dezső igazgató -tanító úr említést tett még beosztottja hiányáról is: „Balogh Sándor tanítónk, aki katonai szolgálatra volt behívva, még mindig távol van tőlünk.”

2018. február 23-án Sáp község közigazgatási területén a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Debreceni Szervezet hadisírkutató csoportja temetőfelmérést hajtott végre.

Sáp község temetője:

Adatgyűjtés ideje: 2018. február 23., 09.00-11.00 óra között.
Hely: Sáp köztemető, Fő út (Földrajzi koordináták: Ész.: 47.261870, K.h.: 21.348107)

Tapasztalatok:

A köztemető rendezett és karbantartott terület, a Sáp Községi Önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. A temető a község észak-északnyugati peremén a Földes felé vezető út (Fő út) nyugati oldalán fekszik. A II. világháborút megelőzően a temetkezési hely a református egyházközség tulajdonában volt, ma köztemetőként üzemeltetik. Az öregtemető rész a keleti fele a mai köztemető egész területének. A temető karbantartását a Polgármesteri Hivatal dolgozói végzik, 2017-ben az öregtemetőt borító bozótot megtisztították és a területén négy darab, az első világháború időszakából származó katonasírt fedeztek fel. A katonasírok meglétét Kállai Árpád úr, a Sápi Református Egyházközség gondnoka jelentette be telefonon az MH KIKNYP 2. Katonai Igazgatási Központnak. Az öregtemető területén a HTBK debreceni szervezet hadisírkutatói az alábbi hadisírokat és világháborús időszakkal kapcsolatba hozható polgári áldozatok és egyéb hadviselt katonaszemélyek sírjait találták meg:

Bakóczi Károly tizedes

Sáp I. világháborús katonai veszteségének megmaradt forrása a Kabai Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tagintézményeként működő, Ökrös István Tagiskola épülete előtt, a község központjában álló Nagy Háborús emlékmű, amely a közösségi emlékezet tárgyiasult formája és a mai napig hirdeti az első világégésben hősi halált halt és eltűnt sápi katonák emlékét.

A dombormű feletti felirat: „1914-1918 ÉVEKBEN DÚLT VILÁGHÁBORÚ HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE NEMES KONDOROSI KATONA PÉTER ÉS SÁP KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE.” Az emlékmű emelvényén, elől egy idézet olvasható: „VÉRES CSATÁK UTÁN HONI VAGY IDEGEN HANTOK ALATT NYUGODJATOK BÉKÉN, HŐSI HALÁLT HALT FIAI A HONNAK. SÍRI ÁLMOTOKAT NE ZAVARJA, HOGY ORVUL RÁNK TÖRT ÉSZAK, KELET, DÉL, NYUGAT MINDEN HADA. A HAZA ÉL - BÁR CSONKÁN S EZER SEBBŐL VÉRZŐN, DE HISSZÜK SZELLEMETEKBŐL FAKAD JOBB JÖVENDŐ.”

A teljes tanulmány letölthető innen. Hősi halottak adatbázisa megtekinthető itt.

sap emlekmu4sap emlekmu5