könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Az „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport elsősorban Hajdú-Bihar megye Nagy Háborúhoz köthető veszteségi adatfeltáró munkája révén vált ismertté. Napjainkra megyénk csaknem valamennyi településének működő, vagy már lezárt temetőiben nyugvó személyi vesztesége nagyrészben ismertté vált. Adatbázisba rendeztük és közreadtuk a Debrecenben nyugvó, igazolhatóan háborús cselekményekhez fűzhető személyek feltárható adatait is. Nyugvóhelyüket megjelöltük, emléküket a kor színvonalának megfelelő felületen publikáltuk.[1]

A Debrecen Televízió Cívis Értéktár című műsorában 2022. június 3-án emlékezett meg Majoros László nyugállományú mérnök ezredesről, aki ismert volt a katonai kulturális örökség iránti mély elhivatottságáról.  Ezzel kapcsolatos felfogásából eredően nemcsak a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetében fejtett ki igen aktív tevékenységet, hanem nagy szerepet vállalt többek között két fontos katonakegyeleti hely, a Honvédtemető, és Hősök temetője, és az Orosz hadifogoly- és járványtemető megtartásában és felújításában.

Az Aktakaland blog, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kutatási weboldala azoknak a témáknak igyekszik utánajárni, amelyekre az utóbbi években a legtöbb kutatói kérdés irányult. Interjú-sorozatuk 2022. 05. 31.-ei podcast-jában Szikla Gergő főlevéltáros, a Szovjet táborok magyar hadifoglyai adatbázis egyik létrehozója mutatja be a több mint 650 ezer civil és katona adatait tartalmazó, az adatbazisokonline.hu oldalon 2021. február 25-én közzétett adatbázist.

Az első világháború centenáriumát követő években növekedtek a korszakra vonatkozó kutatások és forrásfeltárások. Magyarországon ismét a figyelem középpontjába kerültek a Nagy Háború időszakából származó hősi sírok és a világégésben elesett, megsebesült és hadifogságba esett sok százezernyi magyar honosságú katona sorsa. A huszadik század második felében méltatlanul feledésre ítélt katonák emlékének megőrzéséért indult a “Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban” program a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) szakmai felügyeletével, a Magyar Nemzeti Levéltár és más közgyűjtemények részvételével. Nagy mennyiségű forrásanyag feldolgozásával létrejöttek az első világháború magyar katonai veszteségét feltáró adattárak, melyeket sikerült is publikálni.[1]

Történelmünk egyik óhatatlan sajátossága, hogy időről-időre különböző fegyveres konfliktusok közepette találjuk hazánkat. XX. századi történelmünk kettő világégést eredményezett. Sajátos fejlődésünk eredményeként aztán ez a kettő (egyesek szerint egy, közötte szünettel) háború, továbbá azoknak áldozatai is hosszú időre esett ki társadalmi köztudatunkból. Minden ország köteles elszámolni az állampolgáraival, így az utóbbi évtized a háborús veszteségkutatás és háborús kegyelet régen látott reneszánszát hozta nálunk is.

Ilyés János nyugállományú mérnök alezredes az "Elfeledett emlékezet" kutatócsoport munkájába bekapcsolódva „AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ TERÜLETÉN ELTEMETETT KÜLFÖLDI KATONÁK TEMETŐINEK KATALÓGUSA” című orosz nyelvű munka egyszerű fordítására vállalkozott.