könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Hajdú-Bihar megye területén, Debrecent nem számítva, 60 településen vannak első világháborús sírhelyek. Mostanáig a legtöbb sírhelyet Hajdúnánáson (57) regisztráltuk, ahol a működő köztemető melletti régi táblákban további első világháborús hősi sírok vannak a szépen felújított Hősi parcellán kívül. Nagy számú (53) első világháborús sírhely van Balmazújvároson. A város sajátossága, hogy megőrizte régi felekezeti temetőit, amelyek felmérését csak több alkalommal tudtuk elvégezni. További nagyobb számú első világháborús sírhely maradt meg Komádiban (50) és Derecskén (38). A megyei településeken megőrzött ilyen sírhelyek állapota változatos. A 2016. évi első világháborús hadisírfelújítási programban pályázó települések sírjai nagyon szépen megújultak (például: Hajdúnánás, Balmazújváros, Földes, Püspökladány, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Pocsaj, Sárrétudvari, Hajdúszoboszló). Van olyan település, ahol önerőből végezték el a síremlékek felújítását (például: Komádi, Vámospércs, Sárrétudvari). Sajnos sok helyen nem volt mód a pályázatban történő részvételre, emiatt a síremlékek állapota fokozatosan romlik. Különösen veszélyeztetettek azokban a lezárt temetőkben lévő hősi sírok, amelyek régóta gondozatlanok. A veszélyeztetett sírok megmentése a temetőüzemeltetők, önkormányzatok, egyházak, a Magyar Honvédség és a polgári lakosság összefogásával lehetséges. Erre már több helyen van pozitív példa. A hősi temetők felmérésének egyik célja is a még meglévő, de pusztuló hősi síremlékek felkutatása, környezetük megtisztítása és karbantartása, amíg helyreállításukra lehetőség lesz.

A legtöbb Hajdú-Bihar megyei településen kevés, helyenként csak néhány első világháborús sírhely maradt meg. Jelen cikknek terjedelmi okok miatt nem lehet tárgya a hősi temetők felmérésének módszertana, a hozzá kapcsolódó forrásfeltáró és kutatómunka részletes bemutatása. Röviden annyit érdemes róla tudni, hogy a legfontosabb módszerünk a helyszínbejárás a temetőkben és egyéb temetkezési helyeken (bármilyen helyen, ahol hősi sírok, síremlékek vagy emlékművek vannak). Nem találomra látogatunk meg temetőket, hanem éves terv alapján. 2015 óta meghatározott rendben vizsgáljuk a települések temetőit. Kezdetben főleg a működő köztemetők voltak figyelmünk középpontjában, azonban az elmúlt két évben főleg a használaton kívüli felekezeti temetőkre koncentrálunk. Felhasználunk levéltári forrásokat és a megye területéről készült régi katonai felmérési térképeket, műholdas térképszolgáltatásokkal és közzétett archív légi fényképekkel összevetve.

Hajdú-Bihar megye településeinek első világháborús sírhelyeire vonatkozó ismereteinket a csatolt adattár tartalmazza. A meglévő adatok nem csak hősi halottak sírhelyeit írják le, hanem olyan síremlékeket is, amelyek alatt nem nyugszik a megnevezett hősi halott. Az ilyen síremlékeket a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény értelmezése szerint hősi emlékhelynek tekintjük. Az adattár tartalmazza továbbá olyan katonák sírhelyeit, akik túlélték az első világháborút, de nem minősülnek hősi halottnak, hanem hadviselteknek. Vannak közöttük kitüntetett katonaszemélyek. A mai Hajdú-Bihar megye településein nyilvántartott első világháborús hősi halottak nagyobb része nem a harctéren esett el, hanem a harctérről sebesülten vagy betegen került hátországi kórházba, és ott halt meg. Az érvényes szabályozás értelmében természetesen ők is hősi halottnak számítanak. Az első világháborút követően több olyan katona kapott közköltségen emelt síremléket lakóhelyén, aki a hadszíntéren szerzett betegség vagy sebesülés következtében halt meg, de már a háború után. A régi Bihar vármegye és Hajdú vármegye nagyon sok településén olyan síremléket állítottak a hősi halott katonáknak, amely lapos hasáb alakú műkő, rajta kettős kereszt/hármas halom domborművel és az 1914-1918 évszámokkal. Az ilyen sírköveket munkatársaimmal Preiszner-féle sírkőnek neveztük el, ugyanis ilyen minta szerint a néhai Preiszner János kőfaragó és szobrászmester (Debrecen, Rákóczi utca 13. szám) műhelyében gyártottak síremlékeket az 1920-as és 1930-as években, a települési elöljáróságok megrendelésére.

Az adattárban szintén szerepeltetjük az 1918-1921 között keletkezett katonasírokat is, amelyek az akkori háborúk, illetve a háború utáni időszakból maradtak meg.

Véleményem szerint azoknak a magyar katonáknak az emlékét is meg kell őrizni, akik az első világháború után, de annak következtében lezajlott harci cselekmények során Magyarország területi integritását védték és az idegen megszálló hadseregek elleni harcban adták életüket a hazáért, akármelyik kormányforma hadseregében harcoltak is.

Az adattár elérhető itt!

Debrecen, 2021. október 15.

         Farkas Gábor
HTBK DSZ “Elfeledett emlékezet”
Háborús Kegyeleti Kutatócsoport
Hajdú-Bihar megyei kutatásvezető

HB hadisirok1

“Hajdúnánás város köztemetőjében lévő hősi parcellában 63 fő hősi halott nyugszik. A város első és második világháborús hősi halottai mellett itt kaptak helyet az egykori Magyar Királyi Honvédség és a Magyar Néphadsereg szolgálatteljesítés közben életét vesztett nánási katonái.”[1]

HB hadisirok2

“Molnár Lajos tizedes (meghalt 1914. október 25.) csapatteste a m. kir. 3. honvéd gyalogezred (1. század) volt. Hajdúnánáson született. Születési éve a m. kir. 3. honvéd gyalogezred tábori halotti anyakönyve szerint 1882. A síremléke alapján 22 évesen halt meg Stájerországban, harctéren szerzett sebesülés következtében. Sebesülésének tényét megerősítette az Osztrák-Magyar Monarchia veszteséglajstroma, annak 62. számú kiadása, 1914. november 18-án. Hajdúnánás város polgári halotti anyakönyvébe 192/1915 számon jegyezték be Molnár Lajos tizedes hősi halálát. Halál helye: Graz, Irgalmasok Kórháza. Életkora itt 31 év, harctéren szenvedett sebesülés következtében, a hazáért halt hősi halált, a 25437/1915. számú BM rendelet alapján.

Molnár Lajos tizedes holttestét szülei hazahozatták és a város református temetőjében temetették el. A sírhely lett később szülei nyughelye is. A síremlék a hajdúnánási köztemető már nem működő részén, a IV. táblában található. Pozíciója: é.sz. 47.855950, k.h. 21.441090. Az eltemetésének helyét megerősítik a Osztrák Állami Levéltár (ÖStA) Bécsi Hadilevéltárának első világháborús temetőkataszterei.”[2]

HB hadisirok3

“A Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Debreceni Szervezet hadisírkutató csoportja által 2021. 04. 24-én végrehajtott helyszíni felmérés megállapította, hogy a szentpéterszegi Ócskatemető keleti részén (régi református temető) még megtalálható egy ledőlt sírkő, amely egy ismeretlen magyar hősi halottnak állít emléket. (A sírhely pozíciója: é.sz.: 47.229590, k.h.: 21.613000.) Az emelvényével együtt eldőlt és a talajba süllyedt sírjel felső része hiányzik, a hősi halott neve emiatt nem olvasható. Csak az alábbi felirat maradt: "... ki az 1916-ik évben a ...adaloni temetőben lett eltemetve, neje A. Mészáros Róza bánatára." A. Mészáros Róza, szentpéterszegi lakos, neve szerepel a Református Egyházközség keresztelési anyakönyvében. A. Mészáros Róza férje Tornyi Lajos, népfelkelő (m. kir. 3. honvéd gyalogezred) volt. Ezt igazolja Szentpéterszeg község polgári halotti anyakönyve. Vallása református volt. 1916. május 3-án halt meg, 28 évesen, Maddaloni hadifogolytáborában, Olaszországban. (In.: Szentpéterszeg község polgári halotti anyakönyve 13/1919. számú bejegyzés. MNL HBML Hajdúböszörményi Fióklevéltára. Közzétéve a www.familysearch.org honlapon.)”[3]

 

[1] Magyar királyi debreceni 3. honvéd gyalogezred Facebook oldal, Hajdúnánás hármas honvéd sírjai. https://www.facebook.com/m.kir.3.h.gye/photos/pcb.3950778941653351/3950775331653712/?type=3&theater 

[2] Magyar királyi debreceni 3. honvéd gyalogezred Facebook oldal, Hajdúnánási hármas honvéd sírja a felső temetőben.

https://www.facebook.com/m.kir.3.h.gye/photos/a.1445900415474562/3950952731635972/?type=3&theater

[3] Magyar királyi debreceni 3. honvéd gyalogezred Facebook oldal, Amiről Szentpéterszeg sírkövei mesélnek. https://www.facebook.com/m.kir.3.h.gye/photos/pcb.4086729734724937/4086691628062081/?type=3&theater