enfrdeitptrues
könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Az első világháború centenáriumát követő években növekedtek a korszakra vonatkozó kutatások és forrásfeltárások. Magyarországon ismét a figyelem középpontjába kerültek a Nagy Háború időszakából származó hősi sírok és a világégésben elesett, megsebesült és hadifogságba esett sok százezernyi magyar honosságú katona sorsa. A huszadik század második felében méltatlanul feledésre ítélt katonák emlékének megőrzéséért indult a “Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban” program a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) szakmai felügyeletével, a Magyar Nemzeti Levéltár és más közgyűjtemények részvételével. Nagy mennyiségű forrásanyag feldolgozásával létrejöttek az első világháború magyar katonai veszteségét feltáró adattárak, melyeket sikerült is publikálni.[1]

A korszakból származó és fennmaradt hősi sírok és emlékhelyek megújítására a Honvédelmi Minisztérium 2016-ban és 2017-ben pályázatokat írt ki a helyhatóságok, egyházak számára. Hajdú-Bihar megyében, Debrecenben példaértékű összefogással és a pályázati forrásnak köszönhetően megvalósult a város területén lévő és megmaradt első világháborús hősi síremlékek rekonstrukciója: teljesen megújult a Honvédtemető - Hősök Temetője minden sírjele, valamint a Nagyerdei Köztemető néhány első világháborús hadisírja.[2]

A helyi kezdeményezéseknek és forrásfeltárásoknak köszönhetően, a közgyűjtemények, a Magyar Honvédség, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésben (“Debreceni Militárium” program), több publikációban közzétették Debrecen egykori és fennmaradt temetőiben nyugvó hősi halottak adattárát és a hősi temetők digitális katasztereit.[3]

Magyarországon 2012. január elsejétől kaptak törvényben garantált védelmet a háborúkban hősi halált halt katonák sírjai. Az 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről megjelenése óta a hadisírok feletti rendelkezést a honvédelemért felelős miniszter és az általa kijelölt szervezet gyakorolja. Jelenleg ez a szervezet a HM HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatósága. Az igazgatóság szakmai irányításával zajlik a Magyarország területén lévő hősi temetési helyek (hadisírok) és emlékhelyek (emlékművek) felkutatása, nyilvántartása, megújítása, az ismeretlen temetési helyek feltárása, valamint munkatársai végzik a temetetlenül (ideiglenes sírban) nyugvó magyar és külföldi hősi halottak exhumálását és újratemetését.

A Magyar Honvédség hadisírgondozó szakállománya és az MH Helyőrség-parancsnokságai a HM HIM szakmai felügyeletével folyamatosan végzik az ország területén lévő hősi temetési helyek és emlékhelyek felkutatását, nyilvántartását és a hadisírok karbantartását. Ez így van Hajdú-Bihar megyében is. A munkát közgyűjtemények, civil szervezetek (Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete, MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára, Őrváros Közalapítvány) és helytörténeti kutatók segítik. A megye hősi temetőinek felmérése 2015. februárjától zajlik. A Magyar Honvédség megyei hadisírgondozói (MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság 3. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda - MH KIKNYP 3. HTI) és az MH Debreceni Helyőrségparancsnokság munkatársai, valamint helytörténeti kutatók az eltelt időszakban Hajdú-Bihar megye mind a 82 településén jártak. 2015. január 1. és 2020. december 31. között összesen 130 temetőt derítettek fel. 258 hősi emlékművet, 4174 egyéni vagy közös sírhelyet és 120 tömegsírt regisztráltak. A megye területén nyilvántartásba vett háborús vonatkozású sírhelyek között a hősi halottak sírjai mellett megtalálhatók, a hadviselt és kitüntetett katonaszemélyek, valamint a háborúk polgári áldozatainak síremlékei. A regisztrált sírhelyek eredete II. Rákóczi Ferenc fejedelem szabadságharcának korától, az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharcon, a Nagy Háborún, a második világháborún át az 1956. évi forradalomig terjed. A nyilvántartott sírhelyek között több olyan is van, amely hősi emlékhelynek minősül, mert nem igazolható, hogy a megnevezett hősi halott ott nyugszik.

Debrecen Megyei Jogú Város területén lévő hadisírokkal kapcsolatban, az említett példás helyi civil és katonai együttműködésnek köszönhetően, részletes és kimerítő kiadványok, könyvek és digitális adattárak készültek.[4]

A Hajdú-Bihar megyei települések 1848-1849-es vonatkozású honvédsírjairól és emlékhelyeiről, valamint a megyében lévő első és második világháborús orosz és szovjet hadisírokról, emlékművekről is jelent meg egy-egy műholdas térképen alapuló cikk.[5]

A Nagy Háborúval összefüggő, Hajdú-Bihar megye hősi temetési helyei (azaz hadisírjai) és emlékhelyei, valamint hadviseltek sírhelyeinek tárgyában még nem született átfogó publikáció, amely összefoglalta volna a megye többi településén megtalálható ilyen sírokról gyűjtött ismeretanyagot. Ezért indokoltnak tartom, hogy a Hajdú-Bihar megyei településeken végzett temetőfelmérések eredményeit, az első világháború, azaz Európa Nagy Háborújának következtében keletkezett hősi temetési helyekről és emlékhelyekről rendelkezésünkre álló információkat ismertessük.

Folytatás itt!

 

[1] https://www.katonahoseink.militaria.hu ; http://magyarezredek.hu/ ; https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/a-magyar-katona-aldozatvallalasa-a-nagy-haboruban ; https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/az-elso-vilaghaboru-vesztesegi-adatbazisa

[2] https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Kezdodhetnek_a_ketmilliard_forint_keretosszegu_hadisirfelujitasok

[3] https://gis.erda.hu/erda/html/projects/militarium/index_hu.html ; http://bocskaikonyvtar.hu/vesztesegkutatas

[4] “Debreceni Militárium, Debrecen Katonai Temetői és emlékhelyei.” Őrváros Debrecen Közalapítvány, 2019. https://gis.erda.hu/erda/html/projects/militarium/index_hu.html

[5] http://bocskaikonyvtar.hu/ Ajánlataink: 1848/49-es katonasírok Hajdú-Bihar megyében. http://bocskaikonyvtar.hu/hirek/orosz-es-szovjet-hadisirok-hosi-emlekmuvek-hajdu-bihar-megyeben Orosz és szovjet hadisírok, hősi emlékművek Hajdú-Bihar megyében.