enfrdeitptrues
könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

amerikaibombHorváth Attila egy roppant bonyolult és egyben régóta esedékes hiánypótló munkát végzett el. Céljául az első Frantic hadművelet részletes elemzését tűzte ki, amely magyar célpont, Debrecen vasúti létesítményei ellen zajlott. Írja a könyvről Oláh András Pál történész.

A könyv végigvezeti olavsóját a hadművelet előkészítésétől kezdve a légitámadás lezajlásán és annak elsődleges hatásain át egészen annak utóéletéig. Közben olyan kérdésekre is választ kapunk, hogyan történhett, hogy Debrecenre majd 2 órán keresztül hullott a bomba, miközben az a kötelék amelyik megkezdte a Nagyállomás bombázását, 30 perc múlva már el is hagyta Magyarország légterét.

"A szomszéd (Krassói néni, fia osztálytársam, lánya a Dóczyban egy évvel felettem járt), férje Budapest és Debrecen közt szolgált MÁV kalauzként. Átjött értünk, hogy siessünk hozzájuk, nekik betonbunkerük van, nekünk csak nyitott "Z" árkot ásott az udvarban apukám. Ekkor már hallottuk is, hogy dörög az ég. Ők hazarohantak. Éppen a betonbunker lépcsőjén telibe találták őket.... Apukám egy hullám közen a közeli olajtelepről rohant haza. A Déli-soron a még életben maradt szomszédok ordították, hogy házuk tövébe is (kb. 3 méterre a faltól) bomba esett. Krassóiék szörnyet haltak. Apám, amikor meglátta, hogy kutya bajunk, rohant tovább, hogy segítsen, ha még tud Krassóiéknak. Én belecsimpaszkodtam, és nem engetem el, vele mentem, így láttam, hogy Miki összetörve vonaglik. Apa, hogy ne fájjon, letakarta, de se Krassói nénit, se Mancit nem láttuk. Őket napok múlva, darabokban, a szomszéd ház romjai alatt találták meg..." Ilyen és hasonló visszaemlékezések támasztják alá a a különböző hivatalos forásokból merített számszerű tényeket.

Pontosan számbaveszi a becsapódó bombákat és azok okozta károkat. Ezeket az adatázis részben táblázatos formában is megadja, összesen 921 bombatalálatot sikerült azonosítania. Vizsgálja az egyetlen veszteséglistára került amerikai gép esetét is, amelyet korábban tévesen Zsiros Gyula zászlósnak, a 101/2. század vadászpilótájának tulajdonítottak. Az adattár többek között számbaveszi a támadást végrehajtó gépeket, azok személyzetét is. A könyv végén található 38 oldalas melléklet pedig gazdag képanyaggal teszi szemléletessé a "száraz" tényeket.