Debreceni utcanevek, amelyek egykor a városban élt, a városért tett katonáknak állítanak emléket. Válogatás Szentgyörgyi János helytörténeti irásaiból, amelyeknek zöme a Hajdú-Bihari Naplóban jelent meg 1989 táján, illetve egyéb Debrecenhez kötődő újságokban. Elsőként a Mester utca eredete következik, hiszen Debrecen felemelkedését egy kiváló katonának, Károly Róbert egyik hadvezérének, Dózsa (Dósa) nádornak köszönheti.

Mit ábrázol a kép? Hol található? Szentgyörgyi János Debrecen c. újság 2005.06.29-én megjelent számában található cikkrészlet, valamint a cikk végén található alaprajz segítséget ad!

Egy szakdolgozattal gyarapodott a hadtörténeti tanulmányaink száma, Batári Gergő, témavezetője dr. Barta Róbert és külső konzulense Csákvári Sándor segítségével.  

Az előző cikkben említett szovjet emlékművekkel kapcsolatos a következő kutatási jelentés. Valóban tényleg annyi hősi halott nyugodott az emlékművek alatt, mint ahány személyt feltüntettek rajta? A 232. lövészhadosztály, hadosztálytörzs, hadosztály hadműveleti tisztjének neve, aki 1944. november 23-án vesztette életét Felsőzsolcán, szerepelt az Alföldi-palota előtt emelt szovjet emlékmű márványtábláján. A hadműveleti tiszt eltemetési helyével kapcsolatos kérdések a könyvtárban helyet kapó HTBK DSZ „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoport kutatásvezetőjéhez, Csákvári Sándorhoz érkeztek. 

1945. május 1-jén Debrecenben lelepleztek három emlékművet a Nagyállomás és az Alföldi-palota előtt, illetve a Kossuth utcán. A korabeli újságok nem igazán tudósítottak az eseményről, a Debrecen c. újságban is csak egy politikai tartalmú cikk üdvözölte az emlékművek avatását. Közös bennük, hogy mindhárom emlékmű változott az idő során, és elég nehéz megfejteni az esetlegesen alattuk levő tömegsírokban eltemetett hősi halottak személyét.     

A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint 73 évvel ezelőtt április 27-én hozták rendbe a városháza előtti parkokat, ahonnak 22 szovjet katonát exhumáltak. A város ebben az időben a katonatemetőnek használt utcai parkokkal, részben kerített síremlékek egész sorával elég sajátságos képet mutatott. Horváth Attila helytörténeti kutató részletes adatbázist állított össze a város területéről exhumált katonákról és civil áldozatokról.