48-as honvédek

Az 1867 májusában megalakult debreceni Honvédegylet első elnöke Patay István az aradi 13 emlékére 13 önként jelentkező 48/49-es honvédet öltöztetett be egyenruhába. A 13 egyenruhás honvéd minden nemzeti ünnepély alkalmával csákóval és oldalfegyverrel jelent meg. 1915 januárjától, a Hősök Temetője megnyitása után, a Nagy Háború Debrecenben elhunyt hőseinek temetésén előbb három 1848-as ruhába öltözött honvéd, majd kettő és annak elhalálozása után csak egy honvéd jelent meg, hetente többször is, majd 1917-re az utolsó honvéd is végleg elmaradt. A cikk végén az 1907-ben még élő honvédek neveinek felsorolása.

1906-ban született meg az intézkedés, majd 1907-től kezdődött a magyar királyi honvédség altiszti és legénységi könyvtárainak létrehozása. A központi költségvetés a könyvtárak létrehozására 1908-1909-re összesen 22 800 Koronát különített el. A két világháború között is tovább működtek, majd a Magyar Néphadsereg idején is léteztek, sőt jelenleg is vannak az alakulatoknál csapatkönyvtárak.

Debrecen

Debrecen élete a második világháború befejezése után, okok, melyek 1956-ban a forradalom kirobbanásához vezettek.

 

 

A kiállítás bemutatja a magyar királyi 1. huszárhadosztály harcait a Vértesben, a katonák helytállását, hősiességét helyezi középpontba, de megemlékezik a környező településeken élő civil lakosság szenvedéseiről is.