1945. május 1-jén Debrecenben lelepleztek három emlékművet a Nagyállomás és az Alföldi-palota előtt, illetve a Kossuth utcán. A korabeli újságok nem igazán tudósítottak az eseményről, a Debrecen c. újságban is csak egy politikai tartalmú cikk üdvözölte az emlékművek avatását. Közös bennük, hogy mindhárom emlékmű változott az idő során, és elég nehéz megfejteni az esetlegesen alattuk levő tömegsírokban eltemetett hősi halottak személyét.     

A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint 73 évvel ezelőtt április 27-én hozták rendbe a városháza előtti parkokat, ahonnak 22 szovjet katonát exhumáltak. A város ebben az időben a katonatemetőnek használt utcai parkokkal, részben kerített síremlékek egész sorával elég sajátságos képet mutatott. Horváth Attila helytörténeti kutató részletes adatbázist állított össze a város területéről exhumált katonákról és civil áldozatokról.

1918-ban húsvét március 31-ére és április 1-jére esett. Szomorú, szürke, felhős volt a negyedik háborús ünnep, Debrecenben a hőmérséklet minimuma -1 C fok volt. 

Mogyorós Enikő kolléganőnk a Vay Ádám Kiképzőbázis könyvtárvezetője  és Szendiné dr. Orvos Erzsébet a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltár vezetője, a könyvtárban folyó műhelymunka levéltárszakmai irányítója rangos elismerést kapott, mindketten a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesültek. A kitüntetéshez gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánunk!

70 évvel ezelőtt az egész ország a szabadságharc centenáriumára készült, erre az évfordulóra alapították, majd osztották ki először március 15-én a Kossuth-díjat. Eközben még több mint 100 ezer magyar fogoly dolgozott szovjet hadifogolytáborokban és munkászászlóaljakban.

Többek között egy hajdúhadházi hadifogoly is, aki március 15-ét Azerbajdzsán területén levő Hanlar északi peremkerületében levő táborban ünnepelte. Erről tanúskodik szüleinek írt levele.

Ismét köszönettel tartozunk Erdeiné Bódán Katalinnak, hogy gyűjteményét a Bocskai dandárnak és  könyvtárainak ajánlotta fel, és értékes forrással gyarapította dokumentumtárunkat. 

"Riport- és dokumentumfilmeket forgatott, stúdióműsorokat, majd 1964-től animációs filmeket is rendezett. Az ő keze alól került ki többek közt a Kukori és Kotkoda, illetve a Mikrobi"- lehet olvasni a legtöbb hírportálon.
Mata Jánosra emlékezve nekünk más is eszünkbe jut.