enfrdeitptrues
könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Mit ábrázol a kép? Hol található? Szentgyörgyi János Debrecen c. újság 2005.06.29-én megjelent számában található cikkrészlet, valamint a cikk végén található alaprajz segítséget ad!

itato
 Fotó: Barna Hajnalka hv.

„Debrecenben jelentős esemény volt 1874-ben a Városi Méntelep átadása. Ezt a magyar lótenyésztés magasabb céljaira létesítették akkoron. Az épületegyüttes az Osztrák–Magyar Monarchia korhű, „laktanya-stílusában” épült, 172 mén részére, két, hatalmas istállóval. A főépület még ma is áll, igaz, a sok-sok átépítést követően alig felismerhető a hajdani mivolta. Csak a belső, árkádos rész folyosói idézik a régmúlt kaszárnyahangulatát, ott, ahol lovászok, csődörösök lótottak-futottak, lószerszámokat, díszes sallangos hámokat fényesítettek, nehéz nyergeket cipeltek. …

fadlallahEbben a parancsnoki épületben szolgált 1885–1899-ig, mint a Városi Méntelep nagyhírű vezetője, Fadallah el Hedad Mihály, aki a XIX. század végi Magyarországnak az egyik legendás, kalandos életsorsú alakja volt. De honnan ez a furcsa hangzású, keleties színezetű név? A legenda – amely ebben az esetben maga volt a valóság – szerint Fadallah még kisfiú volt az arábiai sivatagban, amikor magyar lovas szakemberek érkeztek oda azzal a céllal, hogy a bábolnai ménes birtokra arab telivéreket vásároljanak. Az 1857. évi expedícióval azonban nem csupán a mének érkeztek meg magyar földre, de egy beduin kisfiú is...

Az történt ugyanis, hogy a magyarok megvették azt a lovat is, amelyik a kis Fadallah kedvence volt. Ő azonban úgy szerette a telivért, hogy mindent és mindenkit maga mögött hagyván, felszökött a hajóra, s azon potyautasként Fiuméig ment, majd újabb kalandokat követően egészen Bábolnáig vezetett az útja... A felserdült ifjú, Ferenc József császár gondoskodása révén a bécsi katonai akadémia kadétiskolájába került. Onnan indult a katonai karrierje, s ez magasra ívelt, hiszen az egykori, beduin gyermekből később az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének huszárezredese lett. A császár által kinyilvánított szeretet és bizalom nagyban segítette az időközben magyarrá, sőt lelkes hazafivá vált Fadallahot tervei és céljai megvalósításában. Melyek voltak ezek a célok? A magyar lótenyésztést világhírűvé kívánta fejleszteni. Ennek érdekében ő maga is több expedíciót szervezett egykori hazája területére, ahol a nyelvismerete és a kapcsolatai révén a legkiválóbb arab telivér lovakat vásárolhatta meg, és hozhatta haza, a tenyésztés céljából, Magyarországra. Így került hozzánk a fekete mén, O’Bajan, valamint Koheilan és Shagya is. Ezek a híres mének alapozták meg a későbbi, a világon ma is mindenhol elismert fajtát, a shagya arabot.

Kép forrása: Vadász- és Versenylap 41. évfolyam, 55. sz. 1897.07.30. 374.o.

De ne feledkezzünk meg arról, hogy Fadallah, ahogyan azt már említettük, Debrecenben, majd később Bábolnán volt méntelepparancsnok. Sajnos, a debreceni éveiről csak keveset tudunk, már csak azért is, mert nincs közöttünk Hetey Sándor György, a debreceni lovas élet tudós kutatója, aki maga is neves szakember volt a lótenyésztés és a lovassport területén.

Bizony, Gyurka bácsi lelkes tanácsai és útmutatásai híján ma már én is csak tapogatózom a múlt emlékeit felidézvén...

Annyit azért tudunk, hogy Fadallah itt szolgált évei szinte egybeestek egy eseménnyel: 1889-től fokozatosan Debrecenbe települt a 7. Vilmos Huszárezred, amelynek soraiban voltak a monarchia legkiválóbb lovasai. Ekkor már a városi ménest is Mátára telepítették, míg Debrecenben a mai Lóverseny utca környékén és az Epreskertben országos hírű versenyeket rendeztek. A császár később Fadallahot a bábolnai ménes parancsnokává nevezte ki, s a parancsnok ott szolgált az 1924-ben bekövetkezett haláláig. A „beduin lovas” álma és vágya teljesült! A magyar lótenyésztést és ezáltal Bábolnát is világhírűvé tette. Az ottani temetőben lelt örök nyugodalmat az arab beduinból magyarrá lett Fadallah el Hedad Mihály. Mellszobra a bábolnai ménes udvarán áll, kedvenc ménje – O’Bajan – sírköve mellett.”

Szentgyörgyi János

mentelepForrás: DMJV Mikrofilmtár