Történelmünk egyik óhatatlan sajátossága, hogy időről-időre különböző fegyveres konfliktusok közepette találjuk hazánkat. XX. századi történelmünk kettő világégést eredményezett. Sajátos fejlődésünk eredményeként aztán ez a kettő (egyesek szerint egy, közötte szünettel) háború, továbbá azoknak áldozatai is hosszú időre esett ki társadalmi köztudatunkból. Minden ország köteles elszámolni az állampolgáraival, így az utóbbi évtized a háborús veszteségkutatás és háborús kegyelet régen látott reneszánszát hozta nálunk is.
Napjainkra a kutatómunkát sok információ, kidolgozott adatbázis is segíti. Ezek nagyobb része nem igényel személyes megjelenést kutatóhelyen, hiszen a legújabb, talán legteljesebb adattárak digitális térben érhetők el. A kínálkozó lehetőségek egyben alkalmat adnak arra is, hogy esetleg korábbi adatfeltárás eredményét fogjuk vallatóra, összevetve azt a jelenben elérhető adatgazdag környezettel. Tanulságos lehet az ilyen adatkarbantartás, ami bizonyíthatja azt a feltevést is, hogy a kitartóan és kellő emberi, szakmai alázattal végzett munka nem marad eredmény nélkül. Ugyanakkor önmagunk felülbírálása, a feltárt adatállomány rendszerezése semmiképpen sem árt…
Jelen munkám alapját egy 2015, 2016 során végzett veszteségfeltárásra tett kísérletem képezi, ami 2017-ben került publikálásra.[1]
Fotó: Kaszásné Bencs Marianna, magyarhosok.hu
Akkoriban még nehezen voltak elérhetők az ezredtörténetek. Egy ideje azonban a Magyar ezredek az első világháborúban oldalnak köszönhetően alacsony küszöbű hozzáférése van azoknak is. A könnyen kereshető oldalon a Nagy Háború időszakának rengeteg vonatkozása lelhető fel. Hadviseltek és hősi halált haltak kutatása esetén semmiképpen sem maradhat ki forrásgyűjteményünkből.
Ugyanezt kell mondanunk a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban felületéről is, ahol a magyar vonatkozású veszteséglajstromok bedolgozását találjuk. Valamivel könnyebben kereshető formában, mint ahogyan azokat pár évvel ezelőtt cseh, vagy osztrák digitális térben találhattuk. A bőség zavara is elér bennünket, mert előfordul, hogy eltérő digitális felületeken találunk azonos tartalmat. Legalábbis első ránézésre. Mindegyik felületet érdemes áttekinteni és legyűjteni is. Ez a legyűjtés nagyobb településeknél bizony problémát okozhat.[2] Meglepő az is, hogy a gyökerét tekinthetően azonos helyről származó felsorolások jelentősen eltérő találati eredményt adnak. Egyben pedig mindegyik kereső felületen célszerű a születési helyet és illetékességet is szűrni. A település keresésekor lehetőleg mindegyik ismert névformát vegyük figyelembe. (esetünkben: Káloz, Kálóz, Kálozd, Kalóz, Kaloz) Ha már korábbról gyakorlatunk van az ilyen adatfeltárásban, akkor egy nagyon értelemzavaró hiba is feltűnik. Az Adatbázisok Online felület 1027754 találata minden esetben „elhalt” nevét adja meg. A Veszteséglajstromok NEM csak elhalt katonákról tudósítanak! Innen értesülhetünk az elesett, meghalt, megsebesült, beteg, vagy éppen eltűnt, netán fogságba esett személyekről is.
Személyi veszteségek Káloz községben - grafikonok a statisztikák alapján
Káloz halottai - halálozási vagy temetési helyek
[1] Kísérlet egy dunántúli település I. világháborús veszteségének feltárására
Letöltés időpontja: 2021. 07. 21. 11:05
[2] Hadisir.hu - A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban adatbázis
Letöltés időpontja: 2021. 07. 21. 11:05