"Riport- és dokumentumfilmeket forgatott, stúdióműsorokat, majd 1964-től animációs filmeket is rendezett. Az ő keze alól került ki többek közt a Kukori és Kotkoda, illetve a Mikrobi"- lehet olvasni a legtöbb hírportálon.
Mata Jánosra emlékezve nekünk más is eszünkbe jut.

2015. január 20-án filmvetítássel egybekötött konferenciával, majd kerekasztal-beszélgetéssel emlékezett meg a MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára és a Bocskai dandár a debreceni Honvédtemető és Hősök Temetője megnyitásának centenáriumáról. Az ünnepi konferencia keretében került sor Mata János 1980-as évek végén rendezett „Méltósággal” című film vetítésére. A levéltár meghívására a film rendezője, Mata János is ellátogatott a dandárhoz. A dokumentumfilmben két fennmaradt debreceni katonatemető múltját örökítette meg.

konferenciaKép a kerekasztal-beszélgetésől Forrás: ujkor.hu

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár tudósítása itt olvasható.

Ezt követően valamiféle munkakapcsolat alakult ki Mata János és a konferencia szervezője, Csákvári Sándor között. Felhívta figyelmét a filmben is bemutatott Salvator megfigyelőkórházak halotti anyakönyveinek létezésére. (Az anyakönyv digitális változatát később a Hadtörténeti Intézet és Múzeum bocsátotta a HTBK Debreceni Szervezete keretén belül működő "Elfeledett emlékezet" háborús kegyeleti kutatócsoport részére, nagy segítséget, és hiteles forrást jelentett a Debrecenben eltemetett első világháborús katonák adatainak feltárásában. Ezúton is köszönjük.)

A levélváltások egyfajta email barátsággá alakultak. E barátság hozadéka néhány debreceni helytörténeti érdekesség, ami felkerült a könyvtári honlapra.

  • Történet édesapjáról, a debreceni katolikus temetőről és Barbaráról, a városban állomásozó brabanti "cuirassier" ifjú feleségéről.

  • Édesapja sajátkezű rajzaival díszített, 1933-ban megírt verses elbeszélés számítógépes átdolgozása. (Mindkét munka megtekintehető itt)
  •  A debreceni "reformáció fája" 1956. november 4-i története. (Itt olvasható!)

  • Utolsó küldeménye Szombathely város új köztemetőjéről 1929 táján készült helyszínrajz, és az ott levő katonaemlékek feliratai voltak. (Itt olvasható)

A legendás líciumfa történetének elküldése után, ígéretett tett, hogy leírja visszaemlékezését a debreceni 1956-os eseményekről.
Sajnos erre, már nem került sor, 2017. december 23-án elhunyt.
Nyugodjék békében!

Martinkovits Katalin