20 esztendeje május utolsó vasárnapján ünnepeljük hivatalosan a Magyar Hősök Emlékünnepét.

1924-ben iktatták először törvénybe Hősök napja néven, majd 1925-ben ünneplte először az ország. Mivel az első világháború addig méreteiben nem tapasztalt borzalmas áldozatokat követelt, a családok és a települések már korábban is megemlékeztek hősi halottaikról. Tette ezt Debrecen is, hiszen 1867-től rendszeresen "megülte augusztus 2-át, a debreceni csata emlékét", adott volt az átfedés is, a városban elhunyt hősi halottak egy része az 1849-ben elesett magyar és orosz katonák mellett nyugodott a Honvédtemető, Hősök temetőjében. Először 1920. augusztus 2-án tartották a "Hősök napját" Debrecenben.

hosok napja 2  hosok napja 1

Forrás: Egyetértés, 2. évf. 172. sz. 1920.07.31.

Az ünnep törvénybe iktatása után 1925-től hasonló forgatókönyv szerint minden évben, május utolsó vasárnapján emlékezett meg a város az elesett hősökről egészen 1944-ig. 1930-ban ekkor avatták a "Hősök fasorát" a Magoss György téren, 1940-ben erre a napra tervezték a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékművének átadását, ugyanakkor a szoborállítás csak júniús elsején történt meg, minden nagyobb ünnepség nélkül. Az emlékezés záróakkordjaként rendszerint megkoszorúzták az egykori debreceni első világháborús alakulatainak emlékműveit, emléktábláit.

hosok napja 3 Forrás: Debreczeni Ujság, 45. évf., 117. sz. 1941.05.24.

1945-től már felhangot kap az ünnep, érződik a politikai változás, idézőjeles "Hősök napját" ünnepelnek. A korabeli sajtóban csak néhány város pl. Szeged vagy Miskolc vagy Kecskemét tudósított a megemlékezésről 1947-ig, majd végérvényesen elmaradt.

hosok napja 4 Forrás: Szegedi Kis Ujság, 1. évf., 33. sz. 1946.04.28.

Vasárnap a Magyar Hősök Emléknapja lesz, a virtuális tér segítségével ma már könnyebb a megemlékezés. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani néhány ajánlattal:

A Debreceni Militárium segítségével Debrecen fennmaradt katonatemetőit és a Köztemető hadisírjait lehet bejárni.

A honlapunkon található képgaléria segítségével a XX. század két nagy világégésének képi dokumentumai között tallózhatunk Erdeiné Bódán Katalin gyűjtése nyomán.

Martinkovits Katalin