"Nyíregyházát, amióta csak laktanyákban egyesítették a régi hadsereg csapatait, környékének talaj viszonyai elsőrangú huszárhelyőrséggé avatták. Nem volt az országban még egy olyan város, ahol a huszár az istállóajtó mellől elindulhatott volna vágtában a világ mind a négy égtája felé - akár a város mellékutcáin át is - anélkül, hogy egy percre lekerült volna a megyét borító homokszmirnaszőnyegről"
1830-as évektől számtalan alakulatnak adott otthont Nyíregyháza, így pl. gróf Wrbna altábornagy nevét viselő 6. könnyűlovas ezred századait, az l850-l860-as években pedig a II. ulánusezred alosztályait helyezték el a városban. Az l848-49-es forradalom és szabadságharc idején Nyíregyházán szervezték meg a honvédsereg 43. zászlóalját és 1849 tavaszán néhány hétig itt pihent, s itt töltötték fel a lengyel Thórzniczky-féle lovascsapatot is.

A kiegyezés (1867) után ide irányították a magyar királyi szabolcsi 41. honvédzászlóaljat és a magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázadot. 1874-ben a lovasság létszáma bővült a szatmári 14. lovasszázad Nyíregyházára vezénylésévei.

katonavaros1


Az újonnan épült lovassági laktanyába vonult be ünnepélyes keretek között az 1891. november 1-jén a császári és királyi 14. huszárezred Lenk Albert ezredes parancsnoksága alatt. A hadrendi változások miatt 1894-ben a 14. huszárezredet a bukovinai Csernovicba helyezték át, helyükre a császári és királyi 10. huszárezred érkezett. Hét év múlva a 14-esek visszatértekNyíregyházára, s ide helyezték még a gyöngyösi császári és királyi 15. huszárezred pótkeretét is. Ebben a szervezésben érte meg a két nyíregyházi huszáralakulat az I. világháború kitörését, annyi változással, hogy az egyre korszerűsödő haditechnika az utolsó békeévekben egy lovas-géppuskás osztag felállítását is kikövetelte a közös huszárezredtől.

Az I. világháború után 12. gyalogezredés a magyar királyi 6. tüzérosztály törzse, tábori tarackos és hegyi ágyús ütege.
Az 1921. június 1-jén életbe léptetett új szervezési rendelet megszüntette a katonai körleteket, s helyettük 7 vegyesdandárt szerveztek, egyenként 2 gyalogezreddel és egy tüzérosztállyal. A 12. gyalogezred és a 6. tüzérosztály a debreceni 6. vegyesdandár része lett, a 4. huszárezred mint köteléken kívüli alakulat a Fővezérség közvetlen alárendeltségében maradt.
Magasabb parancsnokságként az 1920-as években a 6. vegyesdandár gyalogsági parancsnoka (dandárparancsnok-helyettes) állomásozott Nyíregyházán törzsével együtt.

1928-tól az addig Fővezérség közvetlen 4 huszárezredet 2 lovasdandárba vonták össze, s a 2. lovasdandár parancsnokságát (1. és 4. huszárezred) szintén Nyíregyházára helyezték, megfelelő törzzsel együtt.
1938-ra Nyíregyházán állomásozott az ezredközvetlen árkász-, kocsizó géppuskás- és tokajitörő ágyús század, a kerékpáros-, távbeszélő- és a lovasszakasz, valamint az ezredparancsnokság és a két zászlóalj.

A huszárezredben ugyanakkor két osztályban két-két lovasszázad és egy-egy lovas-géppuskás századtartozott, ezredközvetlen alosztályként árkász- és távbeszélő század, valamint egylovas-ágyús szakasztartozott. A tüzérosztály törzse mellett két, egyenként négy lövegbó1 álló üteg szerepelt 1938 őszére, a magyar királyi honvédség első jelentősebb megmozdulásának idejére Nyíregyházán a legszerényebb számítások szerint is több mint kétezer katona állomásozott.

katonavaros2


1939-1940-ben lovasdandár harckocsi zászlóalj került Nyíregyházára.
A magyar katonai repülés megteremtése után a nyíregyházi repülőtéren 1940-ben egyvadászrepülő osztályparancsnokság és három repülőszázad, 1941 és 1944 között pedig egy híradókiképző osztályparancsnokság és 3 századszolgált.

A magasabb parancsnokságokközül a 2. lovasdandár (az 1939-es számcsere után 1. lovasdandár) parancsnokság, a Felvidék visszacsatolása után megszervezett kassai VIII. hadtestparancsnokság alárendeltségébe átsorolt 22. gyalogdandár parancsnoka állomásozott Nyíregyházán.
A lovasság utolsó nagy átszervezése során 1942. október l-jével lépett hadrendbe a lovasság egyetlen seregtestje, a nyíregyházi székhellyel felállított 1. lovas (későbbi elnevezéssel huszár)hadosztályparancsnokság.

1944 augusztusára, a nyíregyházi kaszárnyákban csak a pótkeretek maradtak, s a város 1944. október közepén elrendelt kiürítése után az épületeket lezárva a raktárkészletek és a fegyverzet jelentős részének felmálházásával áttelepültek a kijelölt dunántúli helyőrségekbe. Attól kezdve, a demokratikus honvédség 1945 tavaszi megszervezéséig nem állomásozott katonai alakulat és intézmény Nyíregyházán.

Dr. Bene János: Katonaélet Nyíregyházán 2006-ban a Mesélő Nyíregyháza Városvédő Füzetek 14. számában megjelent írása a nyíregyházi alakulatokról és laktanyákról megtekinthető itt.