enfrdeitptrues
könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Az 1943. február 2-án véget ért sztálingrádi csata következményeként a német hadsereg és szövetségeseinek majd 240 ezer katonája esett hadifogságba. A katonák között számos kimerült és legyengült hadifogoly volt, ami megkövetelte a hadifoglyok orvosi intézményrendszerének létrehozását.

1942 tavaszáig mindössze 3 evakuációs kórház létezett: 1035 sz. Martuk, Cskalovi régió; 1383 sz. Kazah SZSZK és 3757 sz. Sumiha, Kurgáni régió.  Az első a Délnyugati, a Déli és a Krími frontot szolgálta, a második - Volkhovi, Kalinyini és Nyugati, a harmadik - Karéliai, Leningrádi és Északnyugati frontokat. 1943 elején a Védelmi Népbiztosság hét kórházat (öt a Sztálingrádi és kettő a Tambovi régióban) áthelyezett az NKVD Hadifoglyok és internáltak igazgatóságához (UPVI). 1943 végére az Egészségügyi Népbiztosság 33 evakuációs kórházat hozott létre mintegy 30 ezer fős befogadóképességgel. 1943. március 3-i utasítás meghatározta az NKVD és az Egészségügyi Népbiztosság hadifoglyok ellátására szánt speciális állami kórházainak (evakuációs és hadifogolykórházaknak) a tevékenységét. A hadifogolykórházakra (speciális kórházak) az épület körüli védőzóna és a szigorú rendszabályok voltak jellemzőek. Az evakuációs kórházakat a Honvédelmi Népbiztosság, a hátországi hadifogolykórházakat az Egészségügyi Népbiztosság felügyelte. A kórházak NKVD/MVD UPVI-GUPVI irányítása az operatív ügyekre terjedt ki, az őrzés biztosítását, a nyilvántartások vezetését a belügy munkatársai végezték.

A háború rendkívüli körülményei negatív hatással voltak a (speciális kórházak) hadifogolykórházak tevékenységére, az eszközök, gyógyszerek és műszerek hiánya, az egészségügyi személyzet hiánya (1943-ban 56 %, 1944-ben 18%) hozzájárult az ápoltak magas halandóságához. A hadifoglyok halálának legfőbb oka a dystrophia, ami a fogságba esés előtti és utáni elégtelen táplálkozás következménye volt. A hadifogolykórházak száma folyamatosan növekedett, 1944 végén 113 kórház 65 ezer férőhellyel, 1945 végén 162 kórház 84 ezer ággyal látta el a beteg, sebesült katonákat. 1945. május 17-i adatok szerint a halálozási okok között még mindig a dystrophia vezetett, a második és harmadik leggyakoribb ok a tbc és tüdőgyulladás volt.  

Harkov gpViszokij gp

 

 

 

 

 


Hadifogolykórházak Harkovban és Viszokijban, Harvovi régió (Forrás: Андрей ПАРАМОНОВ: Немецкие военнопленные в Харьковской области)

1946-ra némileg javult a helyzet, mivel a beteg és legyengült hadifoglyokat igyekeztek repatriálni. Egyes kórházakban tuberkulózis osztályokat telepítettek, másokban külön izolációs osztályokat alakítottak ki a tuberkulózisos betegek számára. Javult a kórházak gyógyszerekkel és orvosi eszközökkel való ellátása. Ezt a javuló tendenciát mutatják a következő adatok: 1944-ben a kórházba került emberek 44%-a távozhatott gyógyultan, 1945-ben 72,9%, 1946-ban 91%, 1947-ben az akkori szovjet adatok alapján 100%.

 1948-49-ben a hadifoglyok tömeges repatriálása a hadifogolykórházak újabb átszervezését vonta maga után. Ezzel párhuzamosan abszolút értelemben a kórházi betegek száma 2,5-szeres csökkenést mutatott. 1951-ben már csak a teljes hadifogolylétszám 3,3%-a volt hadifogolykórházban, közöttük voltak tuberkulózisban szenvedők (164 fő, 25,3%), műtéttel járó megbetegedések (121 fő, 18,7%), dystrophia (62 fő, 9,6%), szív- és érrendszeri megbetegedések. (40 fő, 6,2%).

Összegezve:
A Nagy Honvédő Háború éveiben nehéz helyzet alakult ki, amelyet egyrészt a fronton lévő nagyszámú beteg és sebesült hadifogoly katona érkezése okozott, másrészt egészségügyi személyzet, gyógyszerek és kötszerek hiánya miatt. A hadifoglyok megtartásához speciális (hadifogoly)kórházak rendszerét hozták létre, amely a Honvédelmi Népbiztosság, az Egészségügyi Népbiztosság, és a Belügyi Népbiztosság alárendeltségében működött.  A háborús körülmények, a szokatlan éghajlathoz való nehéz alkalmazkodás, az elégtelen táplálkozási normákkal végzett kemény munka magyarázzák azt a tényt, hogy a betegségben elhunyt hadifoglyok száma jelentősen meghaladta a harctereken elesettek számát. A háború utáni időszakban a hadifogolykórházakban a helyzet fokozatosan stabilizálódott, ami a mortalitás csökkenésében is megmutatkozott.

A közzétett adatbázis a forrásokban megtalált és összegyűjtött hadifogolykórházakat tartalmazza, összesen 250 adatsor, az evakuációs korházakat nem. A hadifogolykórházak száma az átszervezések során többször is változhatott Pl. 11 sz. hadifogolykórház, Kiviöli, Észt SZSZK a 4011 számon is szerepelhet a korabeli forrásokban.

Kereshető adatbázis elérhető itt.

Pdf formátumban elérhető itt.

Martinkovits Katalin

Szöveg forrása: Кузьминых А.Л. Спецгоспитали для военнопленных в годы Великой Отечественной войны и послевоенный период.

Bevezető kép: Шестаков Николай Петрович: Госпиталь № 6 для военнопленных (6. sz. hadifogolykórház valószínűleg Dubnóban) Forrás: smolbattle.ru