könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

A XX. század során egyre fontosabb állami szereppé vált a múlt örökségeinek megőrzése, megóvása és ezek az emberek számára hozzáférhetővé tétele. Ezen feladatok ellátásra az állam a kulturális és közművelődési feladatokat ellátó szervezeteket és intézményeket hozott létre. Az állam közigazgatási feladatai között egyre inkább előtérbe kerülnek a kulturális funkciók. Elsősorban ez az által valósul meg, hogy a közigazgatási szervek hozzák létre az oktatási, kutatási, közművelődési intézményeket és ellátják azokat anyagi eszközökkel, továbbá irányítják, és szakmai-törvényességi szempontból ellenőrzik azok tevékenységét. A közigazgatási szerveken túl azonban más szervezetek is részt vesznek a kultúra funkció megvalósításában, főleg az oktatás és a művészetek területén. Az utóbbiak tekintetében a közigazgatási szervek főként szakmai felügyeleti és koordináló feladatot látnak el. A következőkben a közigazgatási szervek kulturális örökségvédelemben betöltött szerepéről fogok részletesebben beszélni. (Szabó, 2013)

Először is az Országgyűlés szerepét szeretném tisztázni, ugyanis a Parlament látja el az örökségvédelemmel kapcsolatos legmagasabb és legalapvetőbb tevékenységeket. Legfontosabb feladata az Alaptörvényből származó törvényhozás. Ezen a területen ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés az örökségvédelemmel kapcsolatos törvények megalkotásakor meghatározza a jogi szabályozás kereteit és felhatalmazást ad a Kormánynak vagy a kultúráért felelős miniszternek a részletszabályok kidolgozására. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatai közül a következők a legfontosabbak: alapvető feladatok meghatározása, kizárólagos állami tulajdonban lévő, fogalomképtelen értékek rögzítése, kulturális javak védelmével kapcsolatos éves költségvetés meghatározása, kivételes jelentőségű értékek védelme érdekében szükséges adókedvezmények és kedvezményes kölcsönök meghatározása.

A Kormánynak lényeges szerepe van a kulturális igazgatás alakításában az Országgyűlés által elfogadott keretei között. Az Alaptörvény a Kormány általános feladataként írja elő a törvények végrehajtását, melybe természetesen a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos törvények végrehajtása is beletartozik. Másik, szintén az Alaptörvény által meghatározott feladata, hogy meghatározza az állam kulturális is tudományos feladatait és biztosítsa az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket. Ez mérlegelési lehetőséget biztosít a Kormány számára, hogy a kultúra melyik területét preferálja azáltal, hogy a kulturális feladatokat arra a területre összpontosítja. Ez kifejezetten a finanszírozás szempontjából fontos, mivel a Kormány által meghatározott állami feladatokhoz a feltételeket is biztosítani kell. A Kormány feladatai közül talán a következőket érdemes leginkább kiemelni: kulturális értékek védelmét biztosító jogalkotás és a védelem állami rendszerének működtetése, illetve állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listájára vonatkozó javaslattétel. Tehát a Kormány tevékenysége elsősorban előkészítő jellegű, illetve végrehajtó jellegű is.

Az Alaptörvény alapján a miniszterek kettős feladatot látnak el: jogszabályoknak és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, valamint irányíjták az alájuk rendelt szerveket. Ezen rendelkezés alapján a közigazgatás egy-egy adott szakterületén ágazati irányítóként járnak el. A 2010. évi XLII. Magyar Köztársaság minisztereinek felsorolásáról szóló törvénnyel megalakult Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartozik a kulturális örökségvédelem irányítása. Szervezetén belül a Kultúráért Felelős Államtitkárság látja el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Meg kell említeni, hogy a miniszternek jogszabály-előkészítő és normaalkotó jogköre van a kultúráért való felelősségben: előkészíti a muzeális intézményekről, könyvtárakról, közművelődésről és levéltárakról, a művészettámogatásról, a kultúra finanszírozásáról és a kulturális örökségvédelemről szóló jogszabályokat. E tárgykörökben felhatalmazás alapján rendeleteket ad ki. A társadalom tárgyi és szellemi kulturális értékeiért való felelősség körében a miniszternek sok feladata van (ilyen például, hogy megszervezi a kulturális örökséggel kapcsolatos közművelődési feladatokat, rendelkezési jogot gyakorol a Nemzeti Kulturális Alap felett és még sok egyéb feladat). Azonban nem kizárólag csak hazai örökségek tekintetében lát el feladatokat, felelősséggel tartozik ugyanis a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának megőrzéséért is.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása után a műemlékvédelmi feladatok ellátása a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyett Államtitkárságához kerültek át. Ezen belül működik az Örökségvédelmi Főosztály, mely összehangolja, felügyeli és szakmailag irányítja, illetve ellenőrzi a műemlékvédelem területén működő hatóságokat, továbbá működteti a szakterülettel kapcsolatos szaktestületeket.

2012. szeptember 21. óta működik a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (Forster Központ) a 310/2012 (XI. 6.) Kormányrendelet alapján. A szervezet kizárólag kulturális javak vonatkozásában lát el hatósági feladatokat, a kulturális örökség egyéb elemei vonatkozásában végzett feladatok (vagyonkezelés, örökséggazdálkodás és szolgáltatás) nem érintik a régészeti örökségeket és műemlékeket. Ez egy önállóan működő központi hivatal, mely központi költségvetési szervnek minősül. A kultúráért felelős miniszter irányítja. A Forster Központ nem hatósági jellegű feladatai a következő területekre terjednek ki: örökséggazdálkodási és szolgáltatási tevékenység, kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos társadalmi együttműködés előmozdítása, világörökséggel kapcsolatos tevékenység, nemzetközi tevékenység, kezelésében lévő állami tulajdonú műemlékek, műemlékegyüttesek és berendezései, továbbá műemléki értékek, régészeti lelőhelyek fenntartása, fejlesztése, hasznosítása, üzemeltetése, közgyűjteményi feladatok ellátása, múzeumi, közművelődési és más kulturális szolgáltatások nyújtása.

 

Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szervként működő, országos illetékességű örökségvédelmi iroda lát el egyes feladatokat, melyet korábban a KÖH1 látott el. A régészeti örökség és műemléki érték védelmét a 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet szabályozza. Az elsőfokú hatósági feladatokat a szakigazgatási szervként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el. A másodfokú műemlékvédelmi hatósági feladatokról pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerve gondoskodik.

A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. 2013. április 15-én kezdte meg működését a 107/2013. (IV.5.) Kormányrendelet alapján. A központ feladatai közé tartozik az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ és az Országos Építésügyi Nyilvántartás működtetése, fenntartása, fejlesztése. Kezeli továbbá a területrendezéssel, területfejlesztéssel és -rendezéssel összefüggő dokumentációkat (Országos Rendezési Tervkataszter, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer). 2013. július 1-én vette át a régészeti lelőhelyekkel, műemlékekkel kapcsolatos örökségvédelmi nyilvántartás, kutatás és a védetté nyilvánítások előkészítésének örökségvédelmi feladatait.

Az örökségvédelemben résztvevő testületek feladatköre széles, így egyes eljárásokba szükséges szakértői testületek bevonása is. A bevont tanácsadó bizottság segíti a szervezetek döntéshozását.

A közigazgatási szervek mellett a társadalom és társadalmi szervek is nagy szerepet játszanak, hisz a leghatékonyabb védelem épp a civil szférában valósulhatna meg. Ehhez azonban az egyik legfontosabb elvárás lenne, hogy az országban széles körben elterjedjen a környezetünk, történelmi emlékhelyeink mélyrehatóbb megóvásának igénye. Hazánkban a rendszerváltás után ugrásszerűen megnőtt a civil szervezetek száma, melyek egyre inkább keretet tudnak biztosítani az önszerveződésnek.

1 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal