enfrdeitptrues
könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

A neves néprajztudós, a Déri Múzeum első igazgatója Debrecen máig közismert személyisége. Azonban csak kevesen tudják róla, hogy kiválóan képzett katonaként számottevő tapasztalatokra tett szert az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia frontjain.

Ecsedi István (1885-1936), a debreceni Déri Múzeum első igazgatója tősgyökeres debreceni cívisként és a néprajz neves és úttörő tudományos szakembereként máig ismert személyiség a város életében. Ahogy Balogh István megemlékezett róla: „A két világháború közötti korszak Debrecen kulturális életében két maradandó intézményt hozott létre, az egyetemet és a Déri Múzeumot. Ecsedinek mind a kettőhöz volt köze. Az elsőnek magántanára, a másiknak megalakulása után első igazgatója volt. Az új, a város szellemi élete központjának szánt kulturális intézmény kereteit az ő hétéves igazgatása kezdte kitölteni tartalommal…”[1] Sokoldalú műveltségéből elsősorban földrajzi és történelmi érdeklődése bizonyult meghatározónak, amiből korán megmutatkozott később is nagy fontosságú érdeklődése a Hortobágy néprajza iránt. Emellett újság- és földrajzi tankönyvírói tevékenysége is számottevő volt.

Kevéssé ismert, hogy elsődlegesnek bizonyuló tudományos pályája és későbbi mérvadó múzeumigazgatói tevékenysége mellett, kortársaihoz hasonlóan, a katonai pályát is meg kellett ismernie. Ennek terén szerzett tapasztalatai a későbbiekre nézve is kihatottak életére.

kaiserjager

 

kaiserjager sapkadisz

Tanulmányai végeztével, tanári oklevele megszerzése után 1909-10-ben önkéntes katonai évét töltötte Innsbruckban és Meranban. Itt a tiroli 1. sz. császárvadász ezrednél (K. u. K. 1. Regiment der Tiroler Kaiserjager) kapott kiképzést, ahonnan tiszthelyettesi rangban szerelt le.

 

A Monarchia nagy múltú császárvadász ezredei mindvégig az uralkodó saját elit gyalogosalakulatainak számítottak. Nevük és külsőségeik a vadász alakulatokhoz rendelték őket, de szervezetük, fegyverzetük és zömében kiképzésük is a gyalogos alakulatokéval volt azonos. Az eredetileg egységes, ú. n. Tiroli Vadászezred 16 zászlóaljából 1895. április 20-án létrehozták a négy cs. és kir. tiroli császárvadász ezredet, ezredenként négy-négy zászlóaljjal. Ez a szervezeti forma kisebb változtatásokkal 1918. november 3-ig megmaradt. A császárvadász ezredek kizárólag Tirol és Vorarlberg örökös tartományokból kapták kiegészítésüket.[2] 

Innsbruck 1910k ansichtskarten lexikonde480

Meran1911 ansichtskarten lexikon de480

 

 

 

 

 

 

 

 

A cikk folytatása itt olvasható.

 

 

Képek: pierocomai.altervista.org,  Facebook/Tiroler Kaiserjäger

Képeslapok: ansichtskarten-lexikon.de

[1] Balogh István: Ecsedi István emlékezete. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 44., p. 7-13.

[2] Illésfalvi Péter: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 4., p. 165-175.