könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Debreceni utcanevek, amelyek egykor a városban élt, a városért tett katonáknak állítanak emléket. Válogatás Szentgyörgyi János helytörténeti irásaiból, amelyeknek zöme a Hajdú-Bihari Naplóban jelent meg 1989 táján, illetve egyéb Debrecenhez kötődő újságokban. Elsőként a Mester utca eredete következik, hiszen Debrecen felemelkedését egy kiváló katonának, Károly Róbert egyik hadvezérének, Dózsa (Dósa) nádornak köszönheti.

A Mester utca Debrecen egyik legrégebbi utcája, amely ma a Bethlen utcától tart nyugatra a Pesti utca, a Bartók Béla és a Böszörményi utak kereszteződéséig, a Károli Gáspár térig. Hajdani névadója egy bizonyos Debreceni Dózsa mester volt, akinek a családjáról a legrégebbi írásos emlékünk 1271-ből származik.

debrecen falvakKép forrása: Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 8. kötet (1964) / 1-2. sz. A Magyar Tudományos Akadémia Építészettörténeti és elméleti, és Településtudományi Bizottsága által rendezett "Történeti városközpontok fejlesztése - Építészettörténeti kérdések" konferencia 1962. október 18–23. 61.o.

A Debreceni család hét nemzedéken át osztozott a várost egykoron alkotó - Szentmihályfalva, Szentlászlófalva, Mesterfalva, Boldogasszonyfalva és Debrecen - településeken, később már templomos falvakon, egészen 1404-ig, a család kihalásáig. Az írásos adatok szerint 1291 és 1294 között a Debreceni famíliának három tagja volt birtokos. Rangjuk és vagyoni állapotuk szerint Debreceni Péter tíz, Debreceni Dózsa tizenhat, Debreceni Rofoyn pedig negyvennégy "capecia" (kepe) tizedet fizetett a váradi püspöknek. Egy korabeli oklevél alapján tudjuk, hogy Rofoyn bán, mivel nem volt törvényes örököse, egyedüli, közeli rokonára, Dózsára hagyta a birtokát, Debrecenfalvát. Arra a Dózsa mesterre, akinek birtoka - Szentmihályfalva - a jelenlegi Mester utca környékén terült el.

A BÖLCSELET MESTERE

De miért hívták ezt a Dózsát mesternek? Azt, aki természetesen sem elődje, sem rokona nem volt a későbbi, tragikus sorsú történelmi személyiségnek, Dózsa György- nek? Magister artium liberálium! Így nevezték azt a jeles embert a középkorban, aki valamely egyetem "facultas artiumát", vagyis bölcsész karát elvégezte. Debreceni Dózsa minden bizonnyal valamelyik itáliai egyetem végzett hallgatójaként tért vissza hazájába és szűkebb otthonába, Debrecenbe. Az utca eredeti formájában Dózsa mester utcája volt, majd lassan elhalványult a Dózsa név, és maradt a Mester utcája, míg végezetül a birtokos jel is lekopott, vagyis Mester utca lett.

debrecen1340
Kép forrása: Módy György válogatott tanulmányai Debrecen Története a falutól a mezővárosig. In.: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006. 74.o.

ADY ENDRE SZÁLLASHELYÉN

Sétánkat kezdjük a városközpont felől, és folytassuk a hajdani nagy és kis kapuk felé, melyek a város szélén, határán állottak, a sáncon, amely az évszázadok során óvta, védte, és egységbe foglalta Debrecent. A Mester utca ma Debrecen egyik legforgalmasabb utcája. Nem úgy, mint jó száz évvel ezelőtt, amikor a gidres-gödrös utcán csorda járt, és cívis szekerek zötykölődtek rajta. Egy 19 éves érmindszenti fiatalember 1896. szeptember 28-án beiratkozott a debreceni jogakadémia első évfolyamára. Szállást keresvén, szobát vett ki magának a Mester utca 4. szám alatti házban. Ady Endre, mert ő volt az ifjú jurátus, közel fél évet töltött itt el, majd nem érezve magát jól, elköltözött a Darabos utcára. A kis ház homlokzatán márványtábla őrizte és tudatta a költő itt töltött napjainak emlékét. Az épületet azonban 1998 tavaszán lebontották, majd - jogvitákat követően - helyére új, nagy házat emeltek. Ezt a tényt követően sokan kritizálták a tulajdonost, ám ő, Lukács László nemes gesztussal válaszolt a bírálatokra. Azt mondja a kiváló ortopéd cipész mester - miközben megmutatja a helyszínt, azt, hogy hol is volt egykor Ady szobája -, amint elkészült az építkezéssel, rögtön új márványtáblát helyeztetett el az utcafronton, bizonyítvány, hogy Ady emléke számára sem közömbös.

A cikkrészlet megjelent: KOKTÉL Debreceni üzleti magazin I. évfolyam, II. szám 2003. december, 20.o.

Szentgyörgyi János

mester4
Forrás: google map