könyvtár - hadtudomány - had- és helytörténet - kiállítások - előadások - műhelymunka

Debrecen a magyar történelem folyamán kétszer is volt az ország fővárosa, igaz, csupán rövid ideig. Ezen alkalmakkor helyt adott nemcsak a kormánynak és az országgyűlésnek, hanem a hozzájuk kötődő államigazgatási szerveknek, közöttük a hadügyminisztériumnak is.

A szabadságharc hadügyminisztériuma: a Beck-Dégenfeld-Tisza palota

Az 1848-49-es szabadságharc hadügyminisztériumának székhelye Debrecen fővárosi korszaka idején (1849. január 1–május 31.) a városháza északi szomszédságában, a mai Piac utca 18. szám alatti házban volt. 

3bekhaz pappj

A városháza melletti épület 1817 és 1835 között két ütemben épült fel, Debrecen első magánbérházaként. Az ekkori eredeti formájában még egyemeletes, klasszicista stílusú házat az akkori főpiac terén 1821-1825 között bökönyi Beck Pál királyi biztos építtette, majd özvegye, Bárczay Anna bővítette 1833-1835 között. Az egyemeletes bérház földszintjén boltok, az emeleten bérlakások foglaltak helyet, és a főutca legnagyobb bérházának számított. Itt bérelt helyiségeket 1835-től a kaszinó, 1849 tavaszán pedig a forradalmi kormány hadügyminisztériuma. 1849 tavasza folyamán, amikor Debrecenbe költözött a kormány és az országgyűlés, a város szinte valamennyi középületét elfoglalták, a ház 15 szobáját a hadügyminisztérium részére bérelték ki. A súlyos vereséggel végződött debreceni csata másnapján, 1849. augusztus 3-án a "Császári Orosz Segédhadsereg" foglalta el az emelet és a földszinti helyiségek nagy részét. Ekkoriban katonai kórháznak is helyet adott az épület. 1862 és 1890 között itt működött a Zenede, illetve 1871-1891 között a királyi vegyes bíróság, a váltó törvényszék, az esküdtszék székhelye is volt.1bekhaz pappj

A második emelettel történő bővítés terveit az akkori tulajdonos, gróf Dégenfeld Ilona, bökönyi Beck Pál unokája és férje, Tisza Kálmán számára Tóth István debreceni építész készítette 1884-ben. 1890–1891-ben zajlott maga az építkezés, melynek során 45 cm-es új falazattal erősítették meg a házat, és udvari keresztépületet is emeltek. A munkálatok eredményeként alakult át az egyudvaros, egyemeletes klasszicista Beck-Degenfeld-ház a ma ismert kétemeletes, kétudvaros eklektikus Tisza-palotává. A főkapu kovácsoltvas rácsa „D” „I” és „T” névbetűivel emlékeztet napjainkban is az építtető tulajdonosokra. 1895-től az épületet a Magyar Királyi Államvasutak Debreceni Üzletvezetősége bérelte, majd 1950-ben állami tulajdonba került.tisza palota facebook

 

A Pénzügyi Palota mint Honvédelmi Minisztérium

Komáromi Csipkés György, Debrecen egykori jeles főbírójának és a német származású Bészler kereskedőcsalád házainak helyére épült föl a 20. század elején az egykor Pénzügyi Palota néven ismert épület, amely mára „Földhivatal”-ként épült be a köztudatba (Kossuth u. 12-14.).

Az 1701-1723 között hatszor megválasztott főbíró – aki felesége révén az épületet Dobozi Istvántól, a korábbi nevezetes főbírótól örökölte, – háza helyszínt adott a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári békekötés tárgyalásainak.

 

vassattila debrecenikepeslapok derimuzeum

 

Ezt az egyszerű, de jellegzetesnek mondott, történelmi jelentőségű épületet, amely a Komáromi család idején már elnyerte végleges megjelenését, bontották le a 20. század elején. A ház a 18. század közepétől Debrecen város tulajdona volt, és középületként használták. Tőlük vásárolta meg 1912-ben a pénzügyminisztérium, amely új épületbe kívánta áthelyezni a pénzügyigazgatóságot és az állami adópénztárat.penzugyipalota 1940cimtar

Az új palota 1912-1914 között épült föl ifj. Bobula János (Pest, 1871. február 24. – Budapest, 1922. május 5.) tervei alapján, eklektikus stílusban, archaizáló formák felhasználásával, olasz épületszobrászok készítette domborművei a munka dicséretét szimbolizálják. Az épület azonban valójában csak 1915 szeptemberére készült el úgy, hogy a hivatalok is elfoglalhatták helyüket. A régi épület szatmári békéről megemlékező, Tóth András debreceni szobrászművész 1903-ban átadott emléktábláját az új pénzügyi palota főbejárati előcsarnokában helyezték el.

Vasarnapi ujsag 1903 11 08 50evf45szszatmaribeketabla 1903

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  A kincstár helyi képviseletét ellátó épületet 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzeti Kormány céljaira rendezték be. A háborús helyzetben szétzilálódott állami irányítás Debrecenben kezdett újjászerveződni, amikor a községek nemzeti bizottságainak küldöttei megalakították az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és 1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ezzel a város 1849 után másodszor lett az ország irányításának középpontja, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22. és 1945. április 7. között a Pénzügyi Palotában tartotta székhelyét.penzugyipalota uropathEbben az időszakban az épületben dolgozott az egész magyar államapparátus, az egyes minisztériumok három-négy szobában kaptak helyet. Így szerveződött meg falai között Vörös János vezérezredes honvédelmi miniszter és egyben a vezérkar főnöke irányítása alatt a honvédelmi minisztérium is.

Az 1944 decemberében megkezdett tárgyalások után1945. január 20-án került sor a fegyverszünet megkötésére, és ennek keretében Magyarország vállalta nyolc nehézfegyverzetű gyaloghadosztály felállítását a németek ellen a szövetségesek oldalán. Ebből Sztálin végül csak kettőt engedélyezett létesíteni, de január 31-én sor került a honvédkerületi parancsnokságok felállítására, amivel újra elindult a honvédelem megszervezése. A 6. számú honvédkerületi parancsnokság a debreceni lett.

kisujsag 1947 02

A köztársaság évfordulójáról 1947-ben nagyszabású városi ünnepség keretében, a Magyar Művész1945 tablahetek debreceni, központi szerepű rendezvényeivel egybehangoltan emlékeztek meg. A több helyszínen, Juhász Géza debreceni költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja védnökségével megtartott irodalmi, zenei, képzőművészeti és színházi műsor mellett az 1945-ös események megörökítésére – a Művészhetek főrendezőjének, Kisteleki Károlynak a kezdeményezésére – február 3-án emléktáblát is állítottak, amelynek átadó ünnepségén Molnár Erik népjóléti miniszter tartott ünnepi beszédet.   tabla magyarrendor 1980

 

 

A táblát Rácz Jenő pénzügyminiszter és Szabó Kálmán polgármester vették át, az akkori országosan prominens személyek, köztük Őry István és Balogh István főispánok, és a pártok küldötteinek jelenlétében. Ma is változatlan helyén őrzi az egykori események emlékét.

 

 

 

 

Források:

A 39. császári és királyi gyalogezred emléktáblája egykori laktanyájukban. bocskaikonyvtar.hu

Emléktáblát lepleztek le Debrecenben az Ideiglenes Kormány volt székhelyén. MTI Külföldi és belföldi hírek, 1947. 02. 03. 28-29. kiadás.

Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája VIII. (1912-1920) A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992) p. 212.

Hajdú-Bihari Napló, 1947. 02. 02. p. 5., 1947. 02. 04. p. 3., 1987. 01. 10. p. 11., 1995. 04. 05. p. 3.

Kis Újság, 1947. 02. 10. p. 4. 61. évfolyam, 32. szám

Magyar Rendőr, 1980. 01. 05. 34. évf. 1. sz. p. 3.

Papp József: Adalékok 1849. debreceni helyszíneihez. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, 25. p. 127.

Papp József: Debrecen építészete a századforduló évtizedeiben. Debreceni Szemle, 2018/1. 41-75. p.

Radics Kálmán: A debreceni városháza négyszázéves története. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24., p. 307-308.

Sz. Kürti Katalin: Ötven év a debreceni emlékszobrászat történetéből /1894—1944/. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1977. (Debrecen, 1978.) p. 370.

Vasárnapi Újság, 1903. 11. 08. 50. évf. 45. sz. p. 750-751.

Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Zoltai Lajos munkáiból. Közli: Radics Kálmán. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Képek:

Debreczeni Képes Kalendáriom, címtár, 1940.

Déri Múzeum Fotótára

debrecenikepeslapok.blogspot.com

Facebook/degenfeldkastely

Kis Újság, 1947. 02. 10. p. 4. 61. évf., 32. sz.

Magyar Rendőr, 1980. január 5. 34. évf. 1. sz. p. 3. 

MTI

Dr. Kovács Róbert, sinekvilaga.hu

TothCs, commons.wikimedia.org CC BY-SA 3.0

Papp József: Debrecen építészete a századforduló évtizedeiben. Debreceni Szemle, 2018/1. p. 53.

Vasárnapi Újság, 1903. 11. 08. 50. évf. 45. sz. „A szatmári békekötést előkészítő tárgyalások emlékére”